- 
Banó-Szabó Bence az előző bajnokságban csapatunk legeredményesebb játékosa volt, 5 gólt és 12 gólpasszt tett hozzá az ezüstéremmel végződő szezonhoz. Nyáron a Riga elleni első tétmeccsen szenvedett súlyos sérülést, melyet műteni is kellett, így az egész őszi szezont ki kellett hagynia. Már második hete a csapattal készül viszont, a PAFC ellen pedig újra keretben volt. Motiváltan és tettre készen várja a visszatérést, illetve bízik benne, hogy sikerül szép keretbe foglalniuk ezt az évet a Debrecen ellen.
– Milyen volt újra a társakkal edzeni, majd meccsre készülni és legalább már a kispadon ülni?
– Két napig nem igazán aludtam azt megelőzően, hogy az első edzésemre készültem. Nagyon vártam, hogy újra találkozzak a srácokkal, izgatott voltam. A hét viszonylag gyorsan lement, hiszen pénteken játszottunk, így gyorsan bele kellett rázódnom a mindennapokba. Jó érzés, hogy velük lehetek, újra taktikai elemeket gyakorolhatok, labdához érhetek napi szinten, illetve a csapattal utazhatok egy meccsre. Sajnos az eredmény nem jól alakult számunkra, de a saját szempontomból egy kulcsfontosságú héten vagyok túl.
– Említetted, hogy gyorsan eltelt ez a hét, de mennyire telt gyorsan ez a négy hónap? Segített számodra az, hogy volt már tapasztalatod az ilyen helyzet kezelésére?
– Igen, sajnos volt már tapasztalatom, így könnyebben ment. Egy évhez képest a négy hónap szinte semmi. Abból a szempontból is más volt, hogy szinte minden egyes nap edzettünk, amikor tudtunk, illetve kicsit el voltam szeparálva a társaktól. Talán némileg egyedül is voltam, de ezért volt mellettem a barátnőm és a családom, akikkel napi szinten tudtam beszélni, illetve mindenben támogattak. Ez a sérülés azért is volt más, mert napról napra tudtunk előre lépni a munkával, míg a térdem esetében sokkal lassabban lehetett megtenni egy-egy lépcsőfokot. Élveztem egyébként ezt a rehabilitációs munkát, mert sokat tudtam meg a testemről, illetve még türelmesebb lettem. Igyekeztem profiként feldolgozni ezt a négy hónapot.
– A finn Lasse Lempainen műtött meg, aki több világsztár hasonló sérülését is kezelte. Milyen útravalót adott a visszatérés előtt?
– Napi szintű kapcsolatban voltunk, profi szakember, nem véletlenül járnak hozzá világsztárok. Csináltunk egy kontroll vizsgálatot, aminek az eredményeit el is küldtük neki, ennek alapján azt mondta, hogy gyakorlatilag tökéletes a lábam. Nem fedezhető fel a heg, a sérülés vonala, most már csak tényleg az utolsó fázisban tanúsított türelemre van szükség, hogy ne legyen véletlen se rásérülés. Bízom benne, hogy túlvagyok ezen most már, és azokat a képességeimet tudom megmutatni, amiket megszokhattak tőlem Kecskeméten.
– A pozitívum a visszatérés mellett számodra mindenképpen az, hogy gyakorlatilag egy felkészülési időszakba csöppenünk majd bele. Hogyan várod ezt a téli időszakot?
– A bajnokság ugyan véget ér, de én a jövő héten sem fogok leállni a munkával, egyénileg folytatom, amíg a srácok pihennek. A két ünnep között fogok csak kivenni három-négy szabadnapot. A téli felkészülést már most nagyon várom, kifejezetten a törökországi edzőtábort. A barátnőm már kevésbé, mert tíz napig nem lát ilyenkor. Számomra viszont itt a lehetőség, hogy újra jó formába hozzam magam, hiszen erőnlétileg egy pici lemaradást érzek magamon. Sok idő szerencsére nem telt el, így minden adott lesz ebben az időszakban, hogy ezt magam mögött hagyjam. Ami a tavaszt illeti, nincs kérdés részemről, minden meccsen győzni akarok, nagyon motivált vagyok. Sosem lehetett azt mondani rám, hogy egy meccsen ne tenném oda magam maximálisan, így alig várom már a február elejét.
– Történelmi év volt ez kecskeméti szempontból, de neked is, hiszen a liga gólpasszkirálya lettél, a Nemzeti Sport az előző idény legjobbjának választott. Elévülhetetlen érdemeket szereztél az ezüstérem megszerzésében, pont ezért is fájó, hogy a teljes ősz ugyanakkor kimaradt a számodra. Miként tekintesz vissza az idényre, hogyan várod ennek tükrében a Debrecen elleni évzárót?
– Az én szempontból a sikeresebb időszakban voltam benne, az természetesen feledhetetlen. Kecskemét városa örökre emlékezni fog rá, hogy újoncként, magyar játékosokkal, fiatalokkal így tudtunk helytállni az NB I-ben. Természetesen azzal is számoltunk, hogy a második év mindig nagyon nehéz, a sérülések sajnos ezen nem segítettek. Van némi hiányérzetünk így is egy-két meccs kapcsán, de ezt szeretnénk akár itt az utolsó meccsen szurkolóink támogatásával, akár majd tavasszal is javítani, mert hiszem, hogy nem feltétlenül ott van a helyünk, ahol most állunk.
Szerző: KTE/kecskemetite.hu
