- 
A kezdetek
A KTE-t ugyan 1911-ben alapították, ám érdemes pár szóban kitérni az előzményekre is, ugyanis 1904-ben játszották az első feljegyzett futballmérkőzést a városban. Az esemény mérföldkőnek számított, hiszen sorra alapították ezek után a klubokat városunkban. A KTE-t végül 1911. június 11-én alapították meg a helyi munkások, színe kezdetben piros-zöld volt.
Az első hivatalos meccs a KSC ellen még vereséget hozott, ám a második a Szolnok ellen 5-1-es sikert. Később a KSC és a KTE egyesült, innen számítható a lila-fehér színösszetétel, amit a KSC hozott magával. A világháború alatt csupa 18 év alatti fiatalból állt az együttes, ám ezt követően útnak indult a fejlődés is, 1926-ban ugyanis a mostani műkertvárosi műfüves létesítmény helyén, megkapta első saját pályáját az együttes.
A magyar bajnokság rendszere ekkor még bontogatta szárnyait, a KTE a kerületi bajnokságokban szerepelt, kétszer (1923, 1930) bronzérmet szerzett. A harmincas években sokszor liftezett a csapat az osztályok között, ám a kiesések után többször sikerült megnyerni (1936, 1939) a kerületi bajnokság másodosztályát, így rendre visszakapaszkodott a KTE.
Az első NBII-es évek
A második világháboró miatt, természetesen megint jött egy törés a labdarúgás életében, ám ezt követően a KTE is újra felszállópályára került. A negyvenes években először kétszer is sikerült megnyerni az ideiglenes bajnokságot (1945, 1946), ekkor már a vasútállomás melletti pályán, melyen 1945. október 28-án rendeztek először KTE meccset.
1947-ben első ízben jutott fel a csapat az NBII-be, egészen 1954-ig szerepelt itt megszakítás nélkül. A legjobb eredmény egy negyedik hely (1949) a bajnokság déli csoportjában.
Érdemes kiemelni, hogy a korszakban újra reneszánszát élte a klubalapítás, ekkortájt bukkant fel a város labdarúgásának első klasszia, Fenyvesi Máté is, akit a Kecskeméti Kinizsiből igen gyorsan el is vitt a Ferencváros. A zöld-fehérekkel később VVK-t nyert és 76-szor viselhette a válogatott mezét is. A KTE is átesett két névváltoztatáson, ám mindkettő rövid életűnek bizonyult.
A rangadók kora és a sötét évek
Az ötvenes és hatvanas években egy helyi rangadó is egyre inkább kinőtte magát. A KTE nagy riválisa a KSC/Dózsa, mely elsősorban inkább a polgárság csapata volt, míg a KTE hagyományaihoz hűen inkább a munkásoké. A korszakban a KSC volt sikeresebb, a másodosztályban szerepelhettek, és hazai meccseiket a Széktói Stadionban játszhatták. A két klub, amennyiben egy osztályban szerepelt, rendre 5-6 ezer néző előtt lépett pályára.
A KTE azonban inkább csak az alacsonyabb osztályokban vitézkedett, egy időben a megyei bajnokságig bukott vissza a csapat, igaz szerencsére gyorsan sikerült stabilizálni az együttes helyzetét. 1965-ben megyei, 1966-ban NBIII-as bajnoki címet ünnepelt az együttes és visszajutott a másodosztályba. Ugyan ez megint csupán két évig tartott, ám 1978-ig a másod és harmadik vonalban szerepel a csapat, vegyes sikerekkel.
NBII, Fradi, egyesülés
1978-ban újra a megyei bajnokságban találtuk magunkat, ám három évvel később sikeresen kapaszkodott vissza a csapat az NBIII-ba. A nyolcvanas évek megint vegyes sikereket hoztak, ám mindenképpen ki kell emelni egy ezüstöt 1985-ből, ráadásul abban az évben a Ferencvárost fogadtuk a Kupában, ahol tisztes helytállás és két gólos vereség lett az első találkozás vége.
A KTE rendszerváltás idején élte történelme talán addigi legszebb napjait. Egyrészt az egyre inkább erősödő klub kezdett helyi riválisa fölé nőni, másrészt 1990-ben sikerült kiharcolni az NBII-be kerülést. Ugyan rögtön kieséssel zárult ez a kaland, ám 95-ben megerősödve, immáron stabilan a második vonal tagjává vált a csapat, egészen 2008-ig.
A kilencvenes évek második felében ugyan nehéz helyzetbe került ennek ellenére az egyesület, és végül egyesült a KSC-vel, majd 1999-2003-ig KFC néven indult a bajnokságban. A fúzió jót tett a kecskeméti labdarúgásnak, hiszen 2001-ben nagyon közel került az NBI-hez a csapat. A Váczi Zoltán nevével fémjelzett együttes a BKV Előrével futott versenyt a feljutásért, ám végül nüanszokkal lemaradt a bajnoki címről.
Irány az NBI!
Hiába került elérhető közelségbe az NBI, a csapat végül nem maradt együtt és visszaesett a másodosztály középmezőnyébe. Ez az időszak azonban nem tartott sokáig, hiszen Rózsa Pál és Versegi János tulajdonosok érkezésével, újra a legmagasabb osztály lett célként meghatározva.
Az áttörést a 2007/2008-es szezon hozta meg, ekkor Tomiszlav Szivics bajnoki címre vezette a csapatot, mely hatalmas meglepetésnek számított a Ferencvárossal megerősödő keleti csoportban. KTE 97 évet várt arra, hogy NBI-es csapatot adjon a városnak, ez a pillanat a Vác elleni hazai meccsen jött el, amikor is egy 5-0-ás sikerrel biztosítottuk be bajnoki címünket, 2008. május 17-én.
2008. július 28-án, a Széktói Stadionban játszotta első élvonalbeli meccsét a KTE, ellenfelünk a Paks volt, mely későbbi játékosunk, Tököli Attila duplájával tudott nyerni 2-1-re. Az első kecskeméti gólt Csordás Csaba szerezte. Az újonc idény a gyengébb kezdés ellenére is rengeteg nagy sikert hozott, rögtön az ötödik helyen zártunk.
Kupagyőzelem és nemzetközi kupa
A kiugró eredményt ugyan nem sikerült megismételni, ám a KTE stabilizálta helyét az élvonalban, mindezt kiesési gondok nélkül. A ötödik helyet egy tizedik, majd egy tizenkettedik követte, ám 2011-ben igazán méltó módon sikerült megünnepelni a klub 100 éves centenáriumát. Az időközben távozó, majd visszatérő Tomiszlav Sziviccsel újra nagy eredményt hozott a csapat, 2011. május 17-én ugyanis a bajnok Videoton 3-2-es legyőzésével, elhódítottuk a Magyar Kupát.
A kupagyőzelem azt jelentette, hogy a KTE kvalifikálta magát az Európa Ligába, kijutva ezzel a nemzetközi porondra. Klubunk végül veretlenül búcsúzott a sorozattól, hazai pályán 1-1-et, idegenben 0-0-t ért el az együttes a kazah Aktobe ellen, mely végül idegenben lőtt góljával jutott tovább. Csapatunk gólját Szinisa Radanovics jegyezte.
Az utolsó élvonalbeli évek
A 2011-2012-es évben további két finálét is vívtunk a Videotonnal, mindkettőt a Széktói Stadionban. Ugyan sem a Szuperkupa (0-1), sem a Ligakupa (0-3) megnyerése nem sikerült, ám összességében szűk egy év alatt, három kupadöntőt játszott a KTE, a szezont pedig az ötödik helyen zártuk. Az EL indulás is majdnem összejött Szabó István vezetésével, hiszen csak egy ponttal maradtunk le az indulást érő negyedik helyről.
A 2012-2013-as idény Török László, majd Horváth Ferenc vezetőedző irányítása mellett, végül 7. helyet hozott. A 2013-2014-es idénynek már Bekő Balázs irányításával futott neki a csapat, mely a 10. helyet szerezte meg, a csapat legjobbjának Vladan Szavicsot választották a szurkolók. A 2014-2015-ös szezon a búcsút jelentette az élvonaltól, mert bár Bekő mester irányításával a 9. helyet sikerült elcsípni, NBI-es licenc hiányában nem indított csapatot a KTE, a névhasználati joggal rendelkező kft. gyakorlatilag megszűnt.
Három év a megyei bajnokságban, vissza a tradíciókhoz
Kecskeméten a KLC-KTE SI felnőtt csapata maradt a legmagasabb osztályú együttes, ez a megye I-es bajnokságot, tehát a negyedosztályt jelentette. 2016 telén megalakult a Kecskeméti LC Kft., mely teljes mértékben átvette a felnőtt együttes működtetését a sportiskolától, majd 2017 nyarán 100 százalékos tulajdonrészt szerzett a cégben a Horváth Építőmester Zrt. (HÉP).
2016-ban a negyedik helyen zárt az együttes, 2017-ben nagy csatában szorult a második helyre a KLC, 2018-ban azonban szinte hibátlan teljesítménnyel bajnoki címet sikerült szerezni, majd a Hajdúböszörmény elleni sikeres osztályozó után, immáron az NBIII-ban szerepel a csapat.
A három év megyei száműzetés után a tradíciók ápolását is tovább lehet folytatni, ugyanis a névhasználati jogot birtokló KTE egyesülettel folytatott sikeres tárgyalások után, tovább írhatjuk a klub történelmét.
Nagy lépésekkel az élvonalba
2018-2021-ig, azaz három szezonon át kellett küzdeni azért, hogy újra NB II-ben szerepeljünk. Első nekifutásra a 9. helyen zárt a gárda Szabó Tibor irányításával, majd a következő szezont Zoran Kuntics vezetésével, de Gombos Zsolt dirigálása mellett fejezte be a koronavírus miatt igen korán a klub a 11. helyen. A 2020/2021-es szezonban végül a második helyen végeztünk az NB III. közép csoportjában, s mivel a bajnok Iváncsának nem volt licence, feljutottunk az NB II-ben.
2021 nyarán Szabó István visszatért Kecskemétre, vezetésével hatalmas bravúrt végrehajtva, újoncként végzett ismét második helyen az együttes, ezzel története során kivívta másodszor is az NB I-es szereplés lehetőségét. A bajnokság egy Budaörs elleni vereséggel indult, de kétszer is igen hosszú veretlenségi sorozatot produkált a gárda, majd utolsó hét meccset meg is nyerte, amivel sikerült megelőzni a DVTK-t és befutni a Vasas mögé. A mindent eldöntő sikert Szombathelyen aratta csapatunk, majd másnap a miskolciak csak döntetlent játszottak Ajkán, amivel matematikailag is eldőlt a feljutás Érdekesség, hogy egy nap híján az első feljutás, illetve a kupagyőzelem időpontjára esett az újabb történelmi siker, ezúttal 2022. május 16-ra.
Történelmi siker újoncként
A nem várt feljutás után a csapat magja együtt maradt, s noha sokan biztos kiesőnek gondolták az NB I-es rutinnal szinte egyátalán nem rendelkező keretet, Szabó Istvánék alaposan rácáfoltak a kétkedőkre. A KTE az őszi szezonban csupán kétszer kapott ki, s végül a második helyen telelt. A tavaszi szezonban erre a teljesítményre még rá tudott tenni a csapat, aminek hála meg is tartottta a bajnok Ferencváros mögött helyét együttesünk, ezzel történelmi tettet végrehajtva. A klub torténetének legjobb eredménye a 2023-as második hely, egyben újonc csapat sem jutott el még korábban ilyen magasságokig a magyar élvonalban.
A második hely nemzetközi kupaindulást ért, a csapat az Európa-konferencialigában indulhat. A szezon végén Szalai Gábort a magyar válogatottba is behívta Marco Rossi szövetségi kapitány.
