- 
Belényesi Csaba debreceni születésű srácként érdekes érzésekkel fog visszatérni nevelő klubjához, ráadásul olyan különös helyzetben van, hogy először léphet pályára a Nagyerdei Stadionban. Játékosunk elmondta azt is, hogy mindent meg fognak tenni annak érdekében, hogy megszülessen az első kecskeméti siker Debrecenben.
– Kapott gól nélküli első meccs emberhátrányban, benne vagy a forduló válogatottjában. Kell ennél több?
– Erre most rávághatom, hogy egy győzelem. Persze komolyra fordítva, pozitívan értékelhetek az első forduló után. Magam részéről természetesen örülök, hogy benne voltam a forduló válogatottjában, de én mindig úgy vagyok vele, hogy a csapat sikere az enyém előtt van, a győzelem fontosabb ennél. Azt viszont, hogy bekerülhettem, azt pont a csapatnak és a stábnak köszönhetem, illetve mindenkinek, aki hozzátett ehhez. Ez is egy közös siker.
– Több mint egy félidőt voltatok emberhátrányban, mennyire érezted azt, hogy ez több nyomással jár?
– Plusz drukkot nem éreztem őszintén szólva, tisztában voltam vele, hogy ez már az NB I., de úgy voltam vele, hogy ugyanúgy, ahogy a másodosztályban, úgy most is a maximumot kell kiadnunk magunkból.
– Bár nyáron tulajdonképpen visszatértél, mégis szinte teljes egészében egy olyan védelem állt fel, mellyel tavaly is együtt értetek el sikereket. Olyan mintha el se mentél volna?
– Pontosan így érzek, valóban. Kicsit olyan, mintha nem maradt volna ki egy fél szezon, de ez egyértelműen a jó közegnek köszönhető. Mindenki nagyon korrekt módon viszonyult hozzám, ami persze kölcsönös volt, így jó újra itt lenni.
– A második meccsedet játszottad az NB I-ben, de meg merem kockáztatni, hogy ugyanazt érezhetted, amit szinte a teljes csapat. Nem járok távol az igazságtól?
– Abszolút nem. Ahogy mondtam, én ugyanúgy próbáltam készülni most is, mint korábban bármelyik osztályban, ahol futballoztam. Abban persze reménykedtem, hogy ezúttal nem csak pár perc jut majd nekem az NB I-ben. Örülök, hogy ezt is elértem, de sokkal több meccset szeretnék még természetesen elérni ezen a szinten.
– A sorsolás különös szeszélye, hogy szombaton éppen oda térhetsz vissza, ahol azt az pár percet kaptad. Debreceni születésű, debreceni nevelésű játékos vagy, különös érzés lesz kifutni a Nagyerdei Stadion gyepére?
– Furcsa lesz, hiszen amikor annak idején NB I-ben ott voltam a klubnál, akkor nem sikerült hazai meccsen pályára lépnem. Most ellenfélként adatik meg jó eséllyel ez a lehetőség. Annak idején kimaradt ez az életemből, ez már a múlt, de nagyon örülök, hogy erre is sor kerülhet, szeretnék viszont elsősorban a saját csapatomnak bizonyítani, hogy megérdemlem a bizalmat. Debrecen ugyanakkor mindig fontos helyszín lesz számomra természetesen.
– Tavaly már egyszer megmutathattad magad volt klubod ellen, a kupában egy emlékezetes, 2-1-es sikerrel búcsúztattuk a Lokit. Hogyan emlékszel vissza arra a meccsre, mit jelentett az akkor számotokra?
– Az egy hatalmas győzelem volt, szinte a mai napig libabőrös vagyok, ha visszagondolok arra a pillanatra, amikor megszereztük a győztes gólt. Az a hangrobbanás, amit a szurkolókkal közösen megéltünk, az tényleg fantasztikus volt. Akkor is én nyilatkoztam egyébként a mérkőzés előtt, remélem ez most is jó kabala lesz a csapat számára.
– A Loki az első körben ikszelt Kisvárdán, a napokban is még több új légiós megszerzését jelentette be ugyanakkor a klub, így picit talán kiszámíthatatlanok még. Ismered viszont a debreceni légkört, mire számíthatunk?
– A Debrecen az utóbbi 20 év egyik legmeghatározóbb klubja a magyar labdarúgásnak, de a nagy sikerek egy ideje elkerülik a csapatot. Mindenki ki van éhezve egy újabb aranykorszakra, főleg a szurkolók, de ez igaz a játékosokra és a teljes klubra is. Kis nyomással is jár ez természetesen. Nekünk viszont inkább azzal kell foglalkoznunk, hogy amit elterveztünk a hétre, azt megvalósítsuk.
– Érdekes statisztika, de tény, a KTE még nem tudott nyerni Debrecenben NB I-es meccsen. Megtörhet most ez az átok?
– Ebben csak bízni tudok, egyetlen dolgot viszont a csapat nevében megígérhetek: mindent meg fogunk tenni annak érdekében, hogy ez így legyen.
Szerző: KTE/kecskemetite.hu
