- 
Debrecenben közel egy év után játszhatott újra NB I-es mérkőzést csapatunk középpályása, Nikitscher Tamás. Játékosunk tavaly júliusban, az Ajka elleni utolsó felkészülési mérkőzésen szenvedett súlyos sérülést, mely már a múlté, szeretne a nyári felkészülés elejére kirobbanó állapotba kerülni.
– Tulajdonképpen egy héttel előbb visszatérhettél, ahogy azt terveztétek még akkor, amikor újra bekapcsolódtál az NB I-es csapat munkájába. Miért alakulhatott így?
– Minden a felmérésektől és lábam terhelésre mutatott reakcióján múlott. Az edzéseken minden rendben ment, jól éreztem magam, utána aztán egy NB III-as meccsen is meg tudtuk nézni, hogy éles helyzetben hogyan reagálok. Semmi probléma nem volt, így a stáb számíthatott rám Debrecenben, annak pedig külön örülök, hogy játszhattam is.
– Mikor dőlt el, hogy keretben leszel, illetve számítottál-e rá, hogy lehetőséget kapsz?
– Hét közepén már lehetett rá számítani, nekem és a csapatnak is az volt a legjobb, ha minél előbb megindul úgymond a „visszaszoktatás” az NB I-es ritmushoz. A mester is jelezte, hogy úgy készüljek, hogy pályára léphetek, az is előre meg volt beszélve, hogy ebben a 20-30 perces időintervallumban egyelőre.
– Milyen volt újra a pályán egy NB I-es bajnokin?
– Csak nagy örömöt, boldogságot és hálát éreztem. Jó dolog volt újra pályán lenni, de őszinte leszek, bennem nem volt az a hatalmas drukk. Vélhetően azért tűnt ez a 7 és fél hónap ilyen gyorsnak, mert nem úgy fogtam fel, hogy túlélésről szól és szenvedés lesz. Élveztem, próbáltam ebben is megtalálni a pozitív részleteket.
– Mentálisan erősen kezelted ezt az időszakot, de sokaknak jelent ez nehézséget hasonló helyzetben. Neked miért telhetett másként?
– Mondhatok bármit, de azoknak a véleménye fontos, akik úgymond körülvettek ebben a helyzetben. Párom szerint nem változtam ebben az időszakban sem, a rutin ugyan más lett a rehabilitáció és a felépülés alatt, de a viselkedésem nem. Több fegyelmet, több munkát követelt meg ez az időszak, igyekeztem is ennek megfelelni. Amikor szembesültem vele, hogy mi történt velem, akkor eldöntöttem, hogy erősebben akarok visszatérni, úgy érzem, hogy ez sikerült is. Mondhatjuk azt is, hogy még többet adott mentálisan ez az időszak, mint amit elvett. A csapatot nem tudtam a pályán segíteni sajnos, de most már ehhez is itt vagyok.
– Volt már fiatalon egy hosszabb kihagyással járó sérülésed, de változtatott-e esetleg ez a mostani valamit a szemléleteden?
– Igyekszem úgy szemlélni a világot, hogy minden egyes apró dolog valami más pluszt ad, vagy rámutat valami olyasmire, amit addig nem vettél észre. Ez a 7 és fél hónap is ilyen volt. Amikor egészséges voltam, akkor is igyekeztem értékelni mindent, ez ebben a helyzetben felerősödik természetesen. Van egy olyan érzés is az emberben, hogy amikor újra egészséges, akkor bizonyos szituációkban még többet akar tenni majd. Kobe Bryant-et nagyon tisztelem, neki volt egy olyan életszemlélete, hogy akkor is pozitívnak kell maradni, ha minden rosszul alakul körülötted. Én is igyekeztem mindenben a pozitívumot keresni, hogy gördülékenyebben menjen minden.
– Van még hátra öt mérkőzés az idényből, mit adhat ez még neked a nyári felkészülés előtt?
– Ez a néhány hét arra szolgál, hogy a lehető legjobb állapotban kezdjem el majd a nyári felkészülést is. A lábam már százszázalékosnak tekinthető, de játékban és tüdőkapacitásban vissza kell szoknom. Ezek a hetek és a játékpercek – amiket kaphatok a folytatásban – mind azt szolgálják, hogy segítsem a csapatot és én is fejlődhessek. Nem szeretek előre ígérgetni, mert úgyis az számít, amit a pályán mutatok. Annyit viszont mondhatok, hogy minden tőlem telhetőt megteszek majd, hogy a szurkolók azt a játékot és azokat az eredményeket kapják, amik egyébként benne vannak a csapatban, de az utóbbi hetekben nem jöttek ki. Szeretnénk hazai közönség, sok ember előtt megadni nekik azt, amit megérdemelnek.
Szerző: KTE/kecskemetite.hu
