- 
Hosszú év ez Puskás Zoltánnak minden szempontból, hiszen támadónk még a téli alapozás során sérült meg egy edzőmeccsen, elszakadt a keresztszalagja. A műtéttel, majd hónapokig tartó rehabilitációval járó kihagyás után már látja a fényt az alagút végén, a tervek szerint legkésőbb novemberben már meccskeretben lehet.
Pusi már a csapattal edz, gyakorlatilag teljes értékű munkát végez, igyekszik minél jobb állapotba kerülni. Egyelőre még maga is érzi, hogy nincs kirobbanó állapotban, de ez természetes még ebben a helyzetben.
„Mindent csinálok, gyakorlatilag három hete teljes értékű munkát végzek a csapattal. Ez a 6-7 hónap előtte arról szólt, hogy megerősítsem a lábamat, illetve fizikálisan arra a szintre kerüljek, hogy végig tudjak csinálni egy ilyen edzést. Nyilvánvalóan nem vagyok még a régi állapotomban, hazudnék, ha azt mondanám, hogy extra vagyok, de jó úton haladok afelé, hogy idén még lehessen számítani rám, ezáltal tudjak segíteni a csapatnak.”
A fizikális állapot a felépülés egyik része, ilyen hosszú kihagyás után a labdával is újra meg kell barátkozni, minden jó megoldás és labdaérintés plusz önbizalmat adhat. Ezen a téren alig volt gondja támadónknak.
„A labdás része gyorsan visszajön a focinak, nagyon élveztem, hogy újra pályán lehetek. Az első egy-két edzésen csúsztak csak be talán pici technikai hibák, illetve a passzokat sem úgy éreztem még, de ezzel már érzésem szerint semmi gondom nincsen. A dinamika hiányzik még a régi Pusiból, de majd lesz ebből egy jobb Pusi!”
Puskás Zoltán folyamatosan külön is készül, hogy minél gyorsabban rendben legyen fizikálisan, ahogy a rehabilitáció alatt, úgyis most is rendszeresen plusz foglalkozásokon vesz részt.
„Persze, most is járok külön edzésekre heti egy-két alkalommal még. Továbbra is a szegedi RedZone-ba, ahol még Buzási Petinél kezdtem, de amióta a KTE-hez került, azóta Simon Szabival dolgozunk. Nagyon sokat segít ő is, de Salacz Kyrához is el szoktam még menni, ha szükségét érzem. Mindenkinek sokat köszönhetek, végig támogattak a felépülés során.”
Támadónk azt is elárulta, hogy kezdetektől az a cél lebegett a szeme előtt, hogy még ebben az évben bevethető szeretne lenni. A keresztszalag kifejezetten makacs, játékosonként eltérő felépülési folyamattal járó sérülés, éppen ezért megfontolt, türelmes munkát igényel. Ez alighanem megtérülhet számára, legkésőbb novemberben már a padon szeretne ülni.
„Nehéz tervezni egy ilyen sérülésnél. Amikor megsérültem, majd megműtöttek, akkor én is azt mondtam, hogy nem akarok 8-10 hónapot kihagyni. Elvileg 6 hónap után teljesen terhelhető a keresztszalag, de amikor már ott voltam, akkor jöttem rá én is, hogy türelmesnek kell lenni, mert nem biztos, hogy megéri kockáztatni. Nem feltétlen ugyanaz a lába sérülhet meg ilyenkor az embernek, benne van az is, hogy a másik. Én a sorsolás után a Szeged vagy a Taksony elleni meccset tűztem ki magam elé célnak, azóta annyi történt, hogy közé beugrott egy Kisvárda is. Ha nem lesz probléma, illetve fizikálisan is úgy érzem magam, akkor szívem szerint már a Szeged ellen leülnék a padra, hogy ott legyek a többiekkel. Belekóstolnék már újra az ízébe, hogy nevezve vagyok egy bajnoki meccsre, a többiekkel csinálom a bemelegítést, utána meg ott vagyok legalább a kispadon. Onnan már a stáb dolga, hogy az eredmény függvényében bedobnak-e, szükség van-e rám.”
Szerző: KTE/kecskemetite.hu
