- 
Szabó István kilenc év után nagy lelkesedéssel vetette bele magát újra a munkába Kecskeméten, és még csak az első munkanapján van túl. Új vezetőedzőnk tele van tervekkel, szívügyének tekinti a KTE irányítását, szenvedélyes és szerethető csapatot akar a pályán látni.
Dr. Filus Andor ügyvezető és Szabó István
- Jól sejtem, hogy egy percig sem gondolkodtál, amikor megcsörrent a telefonod?
- Itt élek Kecskeméten, de most tértem haza, így tudnám kifejezni most magam. Kilenc év telt el azóta, hogy elhagytam a klubot. Nagyon szép éveket töltöttem el más városokban, más csapatoknál, rengeteg élménnyel és sportsikerrel lettem gazdagabb, de a szívem ettől függetlenül mindig a KTE-é volt, ez már sosem fog változni, akárhova is sodor az élet. Valóban, egy percet sem gondolkodtam, miután megkeresett a klubvezetés, nagyon örülök, hogy itt lehetek!
- Sok időtök nincs, hiszen június 17-én kezditek a felkészülést az NBII-re, már a holtszezonban is bőven várnak rátok feladatok. Hogy álltok?
- Nagyon sok munka vár ránk, már hétfőn el is kezdtük Tóth Ákossal és a szakmai stábbal. Kicsit talán le is vagyunk maradva, hiszen két hónap múlva már egy bajnoki mérkőzésen is túlleszünk. Most próbáljuk kialakítani a keretet, a felkészülési és programtervet már megcsináltuk. Folyamatosan dolgozunk, egyeztetünk játékosokkal és menedzserekkel, szeretnénk egy ütőképes kecskeméti csapatot kialakítani.
- Milyen KTE-t láthatnak majd a szurkolók, illetve milyen KTE-t szeretnél látni te a pályán?
- Hirtelen az jutott eszembe, hogy dabasi másfél évem alatt egyszer sem kaptunk ki hazai pályán. Ez biztos valamilyen rekord, ezt szívesen megismételném. Viccet félretéve, szeretnénk most kialakítani egy olyan dolgot, amiről egy év múlva mondhatnak talán véleményt a szimpatizánsok és a szurkolók. Remélem akkor az lesz a véleményük, hogy a KTE egy nagyon masszív, nagyon stabil csapat, mely nagyon sokat tesz a sikerét a pályán, és a játékosok sáros nadrágban és izzadt fejjel jönnek le mindig. Szenvedélyes - közhellyel élve, de komolyan gondolva - szerethető csapatot akarunk látni, melyet minden mérkőzés után megtapsolnak, legyen az győzelem, vereség, vagy döntetlen. Ez a filozófiám. A labdarúgást mindig is egy munkahelynek tekintettem, így kell erre tekintenie a labdarúgóknak is. Képesnek kell lenniük délelőttől estig dolgozni. Nem is a fizikális részére gondolok itt kizárólag, inkább arra, hogy a mindennapi sikerekért tegyenek. Amennyiben ez sikerül, akkor elégedett leszek.
- Várakozásokkal tekint mindenki az NBII-es bajnokság elé, ahol 2008 óta nem szerepelt a KTE. Neked vannak közelebbi tapasztalataid, milyen bajnokságra van kilátás?
- Nagyon jók az emlékeim, tiszakécskei tapasztalataim alapján azt mondhatom, nagyon jó bajnokság, mely azóta csak erősödött. Nagy tradíciókkal bíró városok csapataival, klubjaival fogunk találkozni, ahogy ez igaz ránk is. A teljesség igénye nélkül a Diósgyőr, a Vasas, a Szeged, a Békéscsaba vagy a Szombathely is ellenfelünk lesz például. Ez is mutatja az NBII. erejét, folyamatosan fejlődik a liga, fizikálisan talán még erősebb is az NBI-nél. Fel kell kötnünk azt a bizonyos fehérneműt, ha jól szeretnénk szerepelni, hiszen nekünk ez a szándékunk. Tiszteljük az ellenfeleinket, viszont szeretném, ha mi is tisztelnénk saját magunkat. Nem szeretném, ha a csapat bárkitől is tartana, de a tiszteletet mindenkinek meg fogjuk adni.
Szerző: KTE/kecskemetite.hu
