- 
Szalai Gábor néhány nap extra pihenő után kapcsolódott be csapatunk felkészülésébe, hétfőn már a társakkal edzett válogatott kerettag védőnk. Saját nevelésű játékosunk természetesen nagyon élvezte a válogatottnál zajló munkát, ám most már csak a klubkötelezettségekre koncentrál.
– Nem volt lehetőséged hosszú pihenőre a szezont követően, ezért is adott Szabó István és a stáb néhány plusz nap pihenőt neked. Milyen volt a válogatottal közös munka, ami jól sejtem, hogy abszolút kárpótolt?
– Természetesen. Az utolsó meccs után egy jó hetem volt pihenni, mielőtt elmentem a válogatotthoz. 5-én már mentem Telkibe, ahol nagyon szívélyesen fogadtak. Egyből éreztem, hogy nagyon jó közösségbe kerültem, azonnal körbe is vezettek, megmutattak minden apró részletet, gyorsan megtaláltam mindenkivel a közös hangot. Rögtön hétfőn már edzettünk is, megjelent néhány taktikai elem is, majd folyamatosan minden nap tréning szerepelt utána programban szombatig. Pénteken egy edzőmeccset is játszottunk az U21-es válogatottal, a kétszer harminc perces meccsen végig pályán is voltam. Jó tapasztalat volt ez számomra annak kapcsán, hogy mit játszik a válogatott és mi a filozófia. A második héten csatlakoztak azok a játékosok, akiknek külföldön később zárult le a bajnokság, onnantól pedig már abszolút a Montenegró és a Litvánia elleni meccsekre készültünk.
– Előzetesen magad is említetted, hogy nagy élmény lesz testközelből megtapasztalni Willi Orbán és Szalai Attila játékát például, mennyit segített ebben a közös munka?
– Ők pont később csatlakoztak a kerethez, Szalai Attila még két nappal később is, mint Willi Orbánék. Ennek ellenére azért tudtunk beszélgetni, sok információt gyűjtöttem, de nem csak tőlük, hanem a többiektől is. Marco Rossi szövetségi kapitánytól is kaptam útravalót, de ez az egész stábra igaz, így tényleg értékes tapasztalatokkal jöttem vissza.
– Milyen élmény volt megtapasztalni kerettagként a magyar szurkolók által teremtett hangulatot?
– Montenegróban nem voltam keretben, de végig a csapattal voltam. Rengeteg drukker kísérte el a csapatot, azok is útra keltek, akiknek jegy sem jutott. Már az utcákon is láttuk a rengeteg magyar mezt, ami nagy élmény volt. Hát még a hazai meccs, amikor a kispadon ültem telt ház előtt. A Puskás Arénában egy válogatott meccsen magáért beszél a hangulat.
– Amikor a Litvánia elleni meccs után beszélgettünk, azt mondtad nekem, hogy nem vagy csalódott amiatt, hogy most még nem tudtál pályára lépni, majd legközelebb. Nagy motivációt adott ez a folytatáshoz?
– Amit tapasztaltam, illetve amilyen visszacsatolásokat kaptam, az megerősített abban, hogy jó úton haladok. Marco Rossi is azt mondta, hogy lépésről lépésre kell haladom előre. Ezt eddig úgy érzem, hogy teljesül, kaptam ahhoz is iránymutatást, hogy miben kell fejlődnöm. Természetesen bízom benne, hogy kapok még meghívót.
– Szeptemberben a szerbek elleni csoportrangadó jön Szerbiában, illetve lesz egy csehek elleni felkészülési mérkőzés is a Puskás Arénában. Utóbbi éppenséggel tökéletes alkalom lehet egy újoncnak debütálásra…
– Erre egyáltalán nem gondoltam, nem is ez jár most a fejemben. Hétfőn tértem vissza a csapathoz, már túl vagyok az első edzésemen is, most a KTE az első már.
– Egy hónap múlva már EKL-selejtező vár a csapatra, közeleg előtte a szlovéniai edzőtábor és az első edzőmeccs is. Hogyan csöppentél vissza a munkába?
– Azt látom, illetve persze pontosan tudtam is, hogy kemény munka zajlott addig is, amíg nem voltam. Egy edzés alapján is azt mondhatom, hogy mindenki beteszi a munkát a felkészülésbe, ahogy történt tavaly nyáron, illetve azelőtt is. Bízom benne, hogy ez most is kifizetődik majd.
Szerző: KTE/kecskemetite.hu (fotó: mlsz.hu)
