Az NBIII. 14. fordulójában a Szekszárdot fogadta a Kecskeméti TE a Széktói Stadionban. Az első félidőben könnyen el is dönthettük volna az összecsapást, de a kihagyott helyzetek a hajrában megbosszulták magukat.
Vladul 9. gólja döntetlent ért
Rengeteg hiányzója volt ezúttal csapatunknak, hiszen Takács, Balog, Szabó és Markó sem állhatott Szabó Tibor rendelkezésére, így több U19-es játékos is keretbe került, a kezdőben pedig több helyen is változtatni kellett. Jól kezdtük viszont a meccset, a 3. percben Selyem léphetett ki, de ballal a hosszú kapufát találta el, ahonnan kifelé perdült a labda. Az első negyedóra masszív kecskeméti fölényben telt el, szinte alig tudott kijönni a Szekszárd saját térfeléről, csupán egyetlen távoli lövést kellett védenie Ladányinak. A 20. percben két lehetőségünk is volt, előbb Nádudvari átlövését ütötte k a kapus, majd Vladul fordult kapura, de 16 méterről fölé bombázott. Néhány veszélytelen átlövést láthattunk ezt követően, de a 28. percben megszereztük végül a vezetést, Selyem ment el a jobboldalon, visszatett labdáját egy cselt követően vágta be Vladul (1-0). Ezután is a kecskeméti akarat érvényesült, további három helyzetünk volt az előny növelésére. A 38. percben Selyem próbálkozását pofozta ki valahogy Lékai, a 42. percben aztán Zámbori már csak a kapussal volt szemben, de kapu fölé lőtt, a félidő zárásaként pedig Selyem vétette el a bal alsót centikkel.
Fordulás után némileg változott a játék képe, inkább mezőnyben zajlott a játék, a vendégek helyenként meddő labdabirtoklási fölényt tudtak kialakítani. Három perc elteltével Farkasnak kellett résen lennie egy indításnál, míg a másik kapunál Zámbó került lövőhelyzetbe, de nem talált kaput. Jó 20 percig említést érdemlő helyzetet nem nagyon láthattunk, elvesztettük azonban Vladul Stefant, aki második ápolása után már nem tudott visszaállni. Az utolsó negyedórára felpörögtek az események, a 76. minutumban Zámbori tört előre, de jobbal mellé lőtt, két percre rá aztán Ladányinak kellett a helyén lennie, aki két közeli lövést is hárított egymás után. A 81. percben Kitl bombázott mellé távolról, ezután jött azonban a fekete leves, Juhász támadta erőszakosan az előre vágott labdát, majd kapura is tudott törni hibánk után, amit gólra váltott a 83. percben (1-1). A végén még majdnem meg is nyerte a meccset a Szekszárd, de Ladányi és a mentésbe belesérülő Bagó meggátolta ebben őket, így maradt a döntetlen.
Kecskeméti TE – Szekszárdi UFC 1-1 (1-0)
NBIII. közép csoport, 14. forduló
KTE: Ladányi – Bagó (Rozsi 87.), Urbán, Farkas, Zámbori - Zámbó, Nádudvari - Tóth, Maczelka (Kitl 62.), Selyem – Vladul (Szabó G. 66.).
Szekszárd: Lékai – Rácz (Márton 71.), Nánási, Arena, Füredi – Kvanduk, Lékó, Nagyváradi – Dombi (Major 62.) – Fejes (Károly 58.), Juhász.
Gól: Vladul (28.) ill. Juhász (83.)
Sárga lap: Lékó, Kvanduk
Szabó Tibor (KTE): Természetesen nyerni szerettünk volna. Küzdelmes meccs volt, azokat a minőségű embereinket, akik nem álltak rendelkezésünkre, nem tudtuk igazából megfelelően pótolni. Nem kimondottan acélos Szekszárd vitt el tőlünk pontokat, 1-0 után több lehetőségünk is volt arra, hogy lezárjuk a meccset. Nem támadtuk kellően agresszívan a kaput, egy előre vágott labdából aztán egyenlített az ellenfél, sőt, majdnem a győzelmet is megszerezték, belementünk akkor már egy rohanásba. Szeretnénk természetesen jobban játszani, küzdenek és hajtanak a játékosok, de nincs meg a kellő minőség.
Kvanduk János (Szekszárd): Kicsit önbizalomhiányosan kezdtük a meccset, egyértelműen a Kecskemété volt az első 20 perc. Örülök, hogy azt megúsztuk kapott gól nélkül, igazából már akkor kaptuk a gólt, amikor azért kiegyenlített volt játék. Le a kalappal a játékosok előtt, ahogy küzdöttek az egyenlítésért. Kis lépés ez az emberiségnek, de nagy lépés a mi csapatunknak, nagyon boldog vagyok, hogy sikerült megszakítani a vereség sorozatunkat. Remélem, hogy ez kezdő lépés ahhoz, hogy jobbak legyünk.
Szerző: KTE/kecskemetite.hu