A KTE gólvágói: Fütyű Illés

A KTE korábbi gólerős játékosa 1989 és 1993 között sikeres időszakot töltött el lila-fehérben, hiszen a csapatnak és neki is nagyon jól ment. Fütyű Illés eseménydús időszakban futballozott Kecskeméten, hiszen feljutást és kiesést megélt az együttessel, majd 21 találatával majdnem újabb feljutáshoz segítette a klubot.

„1989 februárjában kerültem a KTE-hez, akkor szereltem le. Utólag visszagondolva az egy nagyon jó csapat volt, egy fiatal társaság jött össze. Megfelelően alakultak ki az arányok, három-négy öreg volt, de az átlagéletkor 25 év körül lehetett. Jól összerakta a csapatot Sz. Tóth Anti, majd utána Ádám Pityu is” – emlékezett vissza a kezdetekre Fütyű Illés, aki első teljes szezonjában rögtön NBIII-as bajnoki címet ünnepelhetett 1990-ben.

A feljutáshoz 10 gólt tett hozzá, az NBII-ben azonban egy sérülés miatt sokat kellett kihagynia. Azt a kiesést a mai napig bánja, hiszen fél lábbal már szinte bennmaradt akkor az újonc együttes.

„NBII-ben megsérültem sajnos félévkor, a tavaszunk elég szerencsétlenül alakult összességében. Azt a kiesést csak magunknak köszönhetjük! Már 7 pontra voltunk a vonaltól, öt-hat meccs lehetett hátra. Nem volt ritka akkoriban, hogy az ellenfeleinket pénzzel motiválták a riválisok, de így is csak egy-két ponton múlhatott a dolog.”

Az NBIII-ban aztán kevés kellett hozzá, hogy újra bajnok legyen a KTE, ekkor Fütyű Illés is nagyon élt, hiszen 21 góljával majdnem a liga legeredményesebb játékosa lett. A csapat végül a második helyen zárt 1992-ben a harmadosztály Alföld csoportjában.

„Meg akartuk mutatni, hogy mégsem voltunk mi annyira rosszak! Mindenki beleadott mindent, így zártunk végül második helyen a bajnokságban, 30-ból 21 meccset nyertünk meg. Nekem az volt a legjobb szezonom az NBIII-ban, kevéssel maradtam le a gólkirályi címről. Az volt az a bajnokság, amikor minden meccs után el akartak tőlünk vinni valakit, folyamatosan keresték a játékosokat innen-onnan. Éppen az volt a jó benne egyébként, hogy senki nem akart elmenni. Visszajött utána a kis Kátai meg Berki Zoli is a katonaságból, így gyakorlatilag még jobb csapat lettünk azzal, hogy együtt maradtunk, de ehhez tényleg kellett a társaság is.”

A társaságra és a korra jellemző apró kis sztori, amire a Petőfi Népében bukkantunk egy kis kutatás során, ebben éppen egy meccs utáni buli szolgáltatott témát, aminek kapcsán Fütyű Illést már akkor is kérdezték. Megkértük, elevenítse fel ezt a sztorit.

„Dabason nyertünk tán 3-2-re, utána történt az ominózus eset. Ha a csapat összetart, akkor az jóban és rosszban is igaz. Nem voltunk egy iszákos csapat, de meccs után szerettünk ünnepelni. Akkor a Robinsonba mentünk, ahol valami újságíró tanonc látott minket, ebből lett ez a sztori. Valóban táncoltunk a színpadon is, jól éreztük magunkat, de szerencsére a mester, Ádám Pityu is kiállt mellettünk. Amikor megkérdezték tőle, hogy mit szól ahhoz, hogy mi diszkózunk, akkor csak annyit mondott rá, hogy sajnos beteg volt, így most nem tudott jönni… Isten nyugosztalja Pistát, nem egy olyan edző volt, aki kisarkította a dolgokat, hanem abszolút játékos szemléletű. Nem azt mondta, hogy fussunk 7-8 kört edzést, hanem azt, hogy csinálja, akinek még van kedve. Nem hazudok, szerintem mind a 20 játékos elindult.”

Fütyű Illés 1989 és 1993 között 42 bajnoki gól jegyzett az NBII-ben és az NBIII-ban lila-fehérben. Az 53 éves korábbi KTE játékos még manapság is pályára lép időnként, a 2019/2020-as szezonban a megye II-es Kunszállás színeiben szerepelt, de a KTE Öregfiúkban is többször pályára lépett már. Szerte a megyében edzőként is dolgozott, de az utóbbi egy évben már nem vállalt csapatot. 

Szerző: Nyitray András

Média partnerek
Támogatók