- 
Farkas István mellett egy másik stábtag is aktívan futballozik még, Buzási Péter, csapatunk erőnléti edzője Makón játszik a megye I-ben. Neki sem sok ideje van unatkozni, hiszen ő ráadásul Szegedről indulva végzi el kecskeméti és makói feladatait is.
Buzási Péter a labdarúgás mellett mindig is kiemelt jelentőséget tulajdonított civil életének, így a tanulást és a munkát sem hanyagolta el, tudatosan igyekezett megtalálni számításait. Pályafutása nagy részét Szegeden töltötte, ahová éppen tanulmányai vezették el annak idején.
„A pályafutásom mellett a tanulás, majd később a munka is mindig fontos szerepet kapott. Eleve Szegedre is a főiskola miatt kerültem el annak idején, utána lettem aztán a Tisza Volán, majd a SZEOL játékosa. A sport mellett nekem mindig fontos volt, hogy fejlesszem magam, rendben legyen a civil hátterem is. Szegeden érett meg bennem az a döntés is, hogy személyi edzősködéssel, illetve sportolók felkészítésével szeretnék foglalkozni. Akkor fordult ez komolyabbra, amikor egy főiskolai barátom, illetve korábbi csapattársam megkeresett, hogy egy újonnan nyíló funkcionális edzőteremben számítana a munkámra, ez volt a RedZone. Előtte is bontogattam már a szárnyaimat egy másik teremben, de ez volt a fordulópont.”
Peti számára az élet, illetve a teste is adott olyan jeleket, hogy ideje a futballt a második helyre szorítani. Sérülésekkel is bajlódott, nem mellesleg bár NBIII-as bronzéremmel búcsúzott a SZEOL-tól, nem önszántából tette ezt, a klub felnőtt csapata ugyanis ezután váratlanul megszűnt 2019 nyarán.
„Az utolsó években már több sérülés is hátráltatott, éreztem, hogy egyre inkább nyitni kell a magánélet felé. Nehéz is volt a kettőt összeegyeztetni. A SZEOL-nál már meghoztam egy olyan döntést az utolsó évben, hogy a szezon végén a profi pályafutásomat lezárom, utána csak amatőr szinten terveztem, mert teljesen nem akartam abbahagyni a játékot. Azon a nyáron aztán felpörögtek az események, mert a SZEOL megszűnt. Mozdulni nem akartam Szegedről, így mindenképpen a környéken kerestem volna csapatot, ez a Makó lett végül.”
Jelenlegi csapatához korábbi edzőjén, Siha Zsolton keresztül jutott el, aki eredetileg még edzőként marasztalta volna a SZEOL-nál, ám Makón játékára is számított már az első perctől kezdve.
„Szegedi edzőm, Siha Zsolt szeretett volna megtartani a SZEOL-nál edzőként, ezt már a bajnokság vége előtt jelezte nekem, a megszűnéssel ez persze tárgytalan lett. Kerestem utána a lehetőséget, végül az utolsó pillanatban jött a makói ajánlat, miután Zsoltit nevezték ki vezetőedzőnek. Rögtön fel is hívott, hogy Makón ugyanúgy számítana rám, viszont nemcsak edzőként, hanem játékosként is. Úgyhogy úgy alakult, hogy ott is ellátom az erőnléti edzői feladatokat, ha az időmbe belefér, emellett játszom is. Menet közben jött nyáron a KTE megkeresése, úgyhogy most már két fronton is komolyan helyt kell állni, de élvezem.”
Erőnléti edzőnk nem unatkozik, pláne úgy, hogy Szegedről indulva látja el munkáját mindkét klubnál.
„Mozgalmas minden hetem, szerencsére a két klubnak sikerült úgy kialakítania a menetrendet, hogy nincsenek igazán ütközések. Nem sérül senki, az edzéseken megfelelő számban részt tudok venni Makón is, a meccsek megye I-ben szombaton, NBIII-ban vasárnap vannak. Délelőtt általában jövök Kecskemétre, délután aztán irány Makó, szerencsére ott azért heti négy edzés a jellemző, így nem kell minden nap menni. Kényelmes teher ez összességében, szeretem.”
Buzási Péter az alsó sorban, balról a második játékos
Főleg azért is nevezhető kényelmesnek a teher, mert Kecskeméten és Makón is a bajnoki címet, illetve a feljutást tűzték ki célul, így „Buza” akár játékosként és edzőként is bajnok lehet a szezon végén, ami nem kicsit motiváló számára.
„Fura helyzet, néha még én is elgondolkozom ezen, hiszen ha minden klappol, akkor két bajnoki címet is ünnepelhetek a végén. Nagyon remélem, hogy össze is jön. Ez a második évem Makón, sajnos az első év a koronavírus miatt sem sikerült úgy, ahogy azt szerettük volna, noha már akkor szerettünk volna feljutni NBIII-ba. Ez nem sikerült, most van viszont az az év, amikor összeállt a gárda, a felkészülésünk is jól sikerült, ez meglátszik az eredményeken is. Nem egyszerű a dolgunk, mert mindenki minket akar megverni, de próbáljuk hétről hétre hozni a jó teljesítményt. Ugyanez a helyzet Kecskeméten is egyébként, úgyhogy nagyon bízom benne, hogy összejön a duplázás.”
Feljutás esetén természetesen a makói folytatásra kevés esélyt lát, de akkor sem szeretné abbahagyni a futballt, ha jövő nyáron új csapatot kell keresnie a megyében. A játéktól ő sem szívesen köszönne még el.
„Sok kérdőjel van még, a kecskeméti munka mellett magasabb osztályban már nem férne bele a foci. Ettől függetlenül nem szeretném még abbahagyni, de ennyire előre nem is tervezek még. Most az a legfontosabb, hogy Kecskeméten és Makón is helyt álljak, illetve meglegyenek a bajnoki címek. Utána majd kiderül, milyen irányba tudok menni, az biztos, hogy bármennyire is szeretem a focit, csak akkor fogom folytatni, ha az a munkámmal összeegyeztethető.”
Szerző: KTE/kecskemetite.hu
