A KTE HUFBAU pályaedzője, Farkas István 2019-ben vonult vissza a profi futballtól, azóta Kerekegyházán játszik a megye I-ben, hiszen a pályától nem tud elszakadni játékosként sem.
Farkas István igazi kecskeméti ikon, aki 2019-ben játékosként profi pályafutásának végére éppen a KTE színeiben tett pontot, azóta pályaedzőként szolgálja nevelő klubját. Az edzői pályafutás elindulásával még nem szakadt el a pályától sem, hiszen Kerekegyházán továbbra is a megalkuvást nem tűrő, mindig győzni akaró arcát mutatja a megye I-ben, ahol a fiatal együttesnek szüksége is van rutinjára.
„A feljutás után még egy évet játszottam az NBIII-ban, de már a szerződésem lejárta előtt volt egy beszélgetésem a vezetéssel. Játékosként nem biztos, hogy annyi lehetőséget kaptam volna, amennyit szerettem volna, így felajánlották, hogy legyek a KTE pályaedzője – kezdett bele a történetbe Farkas István. „Nem kellett gondolkodnom, hatalmas megtiszteltetés volt ez számomra, hiszen keveseknek adatik meg, hogy egyből így kezdjenek bele az edzősködésbe. 35 évesen azért még nem akartam ezzel együtt abbahagyni a futballt, pláne úgy, hogy soha semmilyen sérülésem nem volt pályafutásom során, őszintén szólva nem is tudnék elszakadni még a focitól. Amikor aláírtuk a szerződést, ezt jeleztem is a vezetőknek, akik abszolút támogattak benne, hogy a megye I-ben folytassam.”
Farkas István végül Kerekegyházára igazolt, ahol azóta is futballozik, ahogy a KTE-hez, úgy választott klubjához is elkötelezte magát, noha csábították máshová is. A döntésének oka is egyszerű, akkor már kerekegyházi lakosnak számított ugyanis.
„Már több mint két éve annak, hogy megismertem a mostani feleségemet, aki már akkor is Kerekegyházán lakott, végül nála is költöztünk össze. Új életet kezdtem ott, azóta összeházasodtunk, teljes mértékben úgy érzem, hogy megtaláltam a nőt, akivel le akarom élni az életem. Akkor még megye II-es volt a Kerekegyháza, a meccseikre kijártam, láttak a pálya szélén, és amikor megtudták, hogy pályaedző leszek a KTE-nél, azonnal hívtak is. Nekem csak annyi kitételem volt, hogy menjen fel a csapat a megye I-be, miután ez hivatalos lett a bajnoki címet követő nevezéssel, gyakorlatilag egy percen belül megegyeztünk mindenben. Kivártam, noha Pandur László nagyon szeretett volna Szabadszállásra csábítani, igazán korrekt ajánlattal keresett meg. Sokat nyomott a latba viszont, hogy ott élek, de az még többet, hogy Csordás Csaba volt a csapat edzője, aki amellett, hogy korábbi csapattársam, nagyon jó barátom is. Nem mellesleg nekem azt is nézni kellett, hogy vasárnap ott kell lennem a KTE meccseken, hiszen az az első, ez Szabadszálláson probléma lett volna, Kerekegyházán viszont szombatra esnek a hazai meccsek” – folytatta Farkas.
Farkas István rutinja mellett életkora miatt is vezér kell legyen, hiszen Kerekegyházán egy nagyon fiatal csapatban futballozhat, sokan még a második ikszet sem töltötték be a keretből. Pályaedzőnk kellemes meglepetést okozott csapattársainak, akikkel ugyanolyan kemény, mint bárkivel pályafutása során.
„Az első pillanattól éreztem, hogy felnéznek rám, de én nem azzal akartam kitűnni, hogy mit értem el és hol játszottam, hanem azzal, hogy edzésen ugyanúgy dolgozom, mint bármikor a karrierem során. Sokan csodálkoztak, hogy én egy megye I-es edzésen is ugyanúgy kihajtom a lelkem. Akadt, aki megkérdezte, hogy kupagyőztesként, több évnyi NBI-es és NBII-es szereplés után hogy van az, hogy én lejövök egy falusi csapathoz, mégis én futom a legtöbbet, és nem engedem, hogy leszakítsák rólam a fiatalok a nadrágot. Ez hozzáállás kérdése, ezt belém nevelték, én ebben az osztályban sem tudom megcsinálni azt, hogy nem teszem ki a szívemet-lelkemet a pályára. Gyorsan el is fogadtak, annak ellenére is, hogy a fiataloknak bizony az első perctől megmondom, hogyha nem tetszik a hozzáállásuk.”
A labdarúgó pályafutását egy ideig még biztos nem tervezi abbahagyni, ameddig élvezi, addig futballozni szeretne, mellette pedig edzői pályafutását is építeni.
„Addig akarok futballozni, ameddig csak bírom, illetve amíg megvan a motiváció, nem tudnék most elszakadni a pályától. Lehet eljön a pillanat, amikor ez változik, de most is ott vagyok heti három edzésen, plusz a KTE edzésein, szombaton aztán a reggeli kecskeméti edzés után rohanok a kereki meccsre, vasárnap meg már NBIII-as bajnoki. Hétről hétre csinálom ezt, gyakorlatilag szabadnap nélkül, de ez most még motivál, szeretem csinálni, úgyhogy ha a sérülések is elkerülnek, akkor még egy darabig ebben nem lesz változás.”
Pénteken erőnléti edzőnkkel, Buzási Péterrel folytatjuk a beszélgetést, aki két bajnoki címet szeretne ünnepelni a szezon végén!
Szerző: Nyitray András (fotók: kesport.hu, baon.hu)