Kansastől Kecskemétig: bemutatjuk Popgeorgiev Panteliszt

A KTE HUFBAU új igazolása közel járt az NBI-es bemutatkozáshoz a Fradinál, majd Kansasben Baráth Botonddal, Sallói Dániellel és Németh Krisztiánnal is barátságot kötött, közben üzleti diplomát szerzett az egyetemi futball mellett. „Pantival” beszélgettünk.

Azzal gondolom nem lövök mellé, hogyha azt mondom, hogy elsőre kevesen jegyzik meg a nevedet. Honnan jött?

Görög és bolgár szüleim Budapesten dolgoztak és találkoztak, én már itt születtem 1995-ben, itt is nőttem fel. Egy rövid ideig, két-három évig éltem Görögországban kiskoromban, de gyakorlatilag minden Magyarországhoz köt.

A görög és a bolgár is megy?

Kiskoromban mindkét nyelvet beszéltem, de aztán egyáltalán nem használtam, így ma már nem igazán. Fel kellene eleveníteni.

Hogyan jött a foci?

Zuglói srác voltam mindig is, így nem meglepő módon a BVSC-be, majd a Pénzügyőrbe igazoltam. 10 éves koromban kerültem a Ferencvároshoz Telek Andráson keresztül, ahol aztán gyakorlatilag a teljes utánpótlás karrieremet töltöttem.

Közben több korosztályban is válogatott voltál, kikkel játszottál együtt?

A mostani KTE-ből például Asztalos Dávid és Polyák Kristóf is volt csapattársam címeres mezben, de Nagy Dominik, Tamás Krisztián, vagy éppen Bobál Gergely szintén.

Miért a Fradit választottad?

Már akkor Magyarország első számú csapata volt a Fradi, ráadásul apukám hatalmas fradista volt, úgyhogy nem nagyon volt kérdés. Amikor Telek Andrásék megkerestek, hogy szívesen látnának a Fradiban, akkor nem kellett sokat gondolkodni, utána aztán szépen haladtam a ranglétrán.

Egészen az NBI-es keretig. Ki vitt fel a felnőttekhez?

16 évesen ajánlottak egy 3 éves profi szerződést nekem, Dragóner Attila és Dukon Béla voltak az edzőim. Az NBI-es csapatot még Détári Lajos irányította, a tartalékokat Lipcsei Péter. Amikor aláírtam, akkor már Lipcsei Péternél játszottam, majd nyáron Ricardo Moniz átvett az NBI-es kerethez, ott is kezdtem a felkészülést.

Majdnem be is mutatkoztál, de végül csak a padig jutottál. Fájó emlék?

Az MTK ellen játszottunk Győrben, mert akkor még újították a stadiont. Már biztosan vezettünk 2-0-ra, és még volt egy cserénk. Nagyon úgy éreztem, hogy most eljön az én időm, de végül Milan Petricset hozta be Moniz. Természetesen megmaradt bennem az a meccs.

Egy rövid kitérővel azonnal Amerikába igazoltál, hogyan jött ez a lehetőség?

Lejárt a szerződésem a Fradinál, majd az amerikai lehetőség Urbányi Istvánon keresztül jött, Kansasből kaptam egy megkeresést, ahol már akkor is dolgozott. Előállt egy érdekes helyzet, el kellett mennem fél évre az NBIII-as REAC-hoz, ugyanis volt egy olyan szabály, hogy profi csapatból nem lehetett akkor rögtön kiigazolni. Így töltöttem ott végül egy rövid időt Dzurják József keze alatt, aztán mentem is Kansasbe. 

Ez az egyetemi csapat volt tulajdonképpen, ahol tanultál is a foci mellett?

Igen. Reggel voltak edzéseink, majd utána jöttek az óráink, én üzleti szakot végeztem el végül. Este aztán jött még egy edzés, úgyhogy nekünk abszolút speciális tanrendünk volt.

A többi major sporthoz hasonlóan, itt is megvan a hagyománya a draftolásnak, így az egyetemi liga gyakorlatilag az MLS előszobája is. Maga a bajnokság milyen volt?

Az egyetemi bajnokság régiókra van felosztva, nagyjából 200 csapat szerepel a bajnokságban. Minden régiót úgy 10-12 csapat alkot, a bajnokságot szűk 4 hónapba sűrítik be, így sokszor heti 2-3 meccsünk is volt. Olyan távolságok is vannak, amiket repülővel kell megtenni, úgyhogy kimerítő tud lenni egy szezon. A bajnokságot főleg fizikális jellegűnek mondanám. Minden januárban tartják a draftot, a játékosok ilyenkor kerülnek be aztán az edzőtáborokba a klubokhoz.

Kansas kedvelt célpont a magyarok számára: Sallói Dániel, Baráth Botond és Németh Krisztián is meghatározó játékos lett a Sportingban. Tartottad velük a kapcsolatot?

Gyakorlatilag mindenkivel. Már amikor kikerültem, szinte azonnal találkoztunk is minden nap, sokszor összegyűlt kint minden magyar, aki kint volt. Urbányi István rögtön összehozott minket, nagyon jól kijöttem a többiekkel az évek során. 

Milyennek képzeljük el Kansast, mennyire szeretik a sportot?

Nagyváros, mely gyönyörű, pezsgő, ugyanakkor nyugodt is tud lenni. Kansasben van amerikai foci, baseball és európai foci. Nagyon szeretik a „soccert” is, folyamatosan telt hát van a Sporting meccsein, ami 20-30 ezer embert jelent. Ez a fejlődés nem meglepő, hiszen a klub is jól teljesít az MLS-ben. 

Nehéz szívvel hagytad magad mögött az országot és a várost? 

Már négy évet töltöttem el kint, hiányzott a családom, a hazai légkör. Nem volt bennem semmilyen csalódás, hogy haza kell jönnöm, inkább izgatott voltam az új kihívások miatt.

Kecskeméten megtaláltad?

Sokat még nem láttam a városból, de nagyon jó benyomásaim vannak, egy szavam nem lehet. Jól érzem magam a klubnál, befogadtak, úgyhogy izgatottan várom a ránk váró kihívásokat! 

Szerző: KTE/kecskemetite.hu

Média partnerek
Támogatók