A KTE HUFBAU az élen telelhet az NBIII. közép csoportjában, így egy részsikert már elért a végső cél felé tartó úton klubunk. A háttérben a szünet ellenére is zajlik már természetesen a jövő tervezése, erről beszélgettünk Tóth Ákos sportigazgatóval.
Sportigazgatói szempontból nézve is igazán komoly kihívás volt ez a szezon, hiszen egyértelmű célt meghatározva, nyáron gyakorlatilag egy teljesen új csapatot kellett felépíteni. Kicsivel több, mint féltávnál fogalmazhatunk úgy, hogy egy részsikert már elért a klub, de mennyire volt rögös a csapatépítés?
Igazából én egy évvel tekintenék vissza az időben, hiszen tavaly novemberben kezdtük el a közös munkát tulajdonos úrral. Az akadémián már korábban is betöltöttem különböző feladatköröket, de a sportigazgatói pozícióra ekkor kért fel. Gyorsan történt egy edzőváltás, illetve egy új erőnléti edző és kapusedző mellett 13 játékost igazoltunk ebben az egy évben. Viccesen azt szoktam erre mondani, hogy a fű, a szertáros és a gyúró maradt csak. Némi túlzással persze, de valóban komoly vérfrissítésen esett át a keret és a szakmai stáb, gyakorlatilag teljesen újat építettünk. Az eredmények tükrében ez abszolút érthető volt, hiszen nem volt eredmény. A célkitűzés az első perctől a feljutás és az NBII., ennek mentén kezdtünk el dolgozni. Nem volt egyszerű dolgunk, hiszen a tavasz a vírushelyzet miatt nem úgy alakult, ahogy szerettük volna. Egyrészt nem tudtuk megnézni a saját csapatunkat se, hogy meg tudnak-e felelni a játékosok annak a célnak, amit kitűztünk, másrészt a kiszemelteket sem tudtuk scoutolni, hiszen nem voltak mérkőzések. Így kellett egy nagyobb vérfrissítést véghez vinni nyáron, illetve elkezdeni a munkát.
Milyennek élted meg a csapat őszi teljesítményét ennek tükrében?
Mindenképpen mondhatjuk biztatónak és elfogadhatónak ezt a részeredményt azok után, hogy kicsivel több mint féltávot teljesítettünk. Szerdán lesz még az Iváncsának egy halasztott mérkőzése, ha azt megnyerik, akkor előttük vezetünk öt ponttal, ha nem, akkor a Dabas előtt hattal*. Ezt akartuk elérni. Tartalmazott az ősz természetesen hullámvölgyeket is, akkor is, ha azzal a tudattal vágtunk neki a bajnokságnak, hogy talán a legerősebb kerettel és szakmai stábbal rendelkezünk. Ezzel együtt volt olyan időszak, amikor az Iváncsa hat ponttal is előttünk volt, nem mindig néztünk ki jól, de szerencsére a vége nagyon jól alakult az ősznek számunkra. Kicsit sajnálom is, hogy vége van ennek a nagyon hosszú szezonnak, mert elkaptunk egy olyan győzelmi szériát – ami jelenleg hat mérkőzést számol – amit ha folytathatunk még pár mérkőzéssel, akár tetemesebb előnnyel is szünetre vonulhatunk. Ez nem kívánságműsor persze, ezen a szinten ez a természetes, hogy decemberben vége van az őszi szezonnak, mely így is nagyon hosszú volt 21 bajnokival és a kupameccsekkel. Az igazolások nagy része bevált, bizonyították a srácok, hogy alkalmasak erre a feladatra. Nem szabad elfelejteni, hogy 17 mérkőzés még vár ránk, így azt mindenképpen megígérhetem, hogy egy pillanatra sem fogunk hátra dőlni! A srácok most kaptak két hét teljes pihenőt, de utána már el is kezdik az egyéni munkát Gombos Zsolt és a szakmai stáb iránymutatásainak megfelelően.
A háttérben hogyan zajlik a munka, mennyi erősítést terveztek?
Ez a társaság egyre inkább kezd összerázódni, most már csapatról beszélhetünk. Ettől függetlenül azért tervezünk erősítéseket is, de maximum két-három játékos érkezésével számolunk. Mindenképpen az lesz a fő szempont, hogy olyan játékosok érkezzenek, akik a magasabb osztályban is segítségünkre lehetnek siker esetén. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy megvan a csapatunk, minden posztra megvannak a megfelelő játékosok, de a feljutáshoz és az NBII-es célokhoz poszttól függetlenül jól jön még az erősítés. Ez télen sokkal nehezebb, hiszen az is meghatározza a terveinket, hogy egyáltalán ki átigazolható. A legtöbb labdarúgó ilyenkor szerződéssel rendelkezik, illetve az átadó klub belegyezése is szükséges a megegyezéshez. Az erősítéseket tehát leginkább az határozza meg most, hogy az átigazolható játékosok közül ki jelenthet nekünk segítséget, szeretne-e idejönni, illetve meg tudunk-e egyezni vele, hiszen NBII-es szintű labdarúgókban gondolkodunk. Nyugodt és bizakodó vagyok, hiszen tavaly télen is tudtunk olyan szintű játékosokat igazolni, akikkel előre tudtunk lépni. Bármi történhet egy átigazolási időszakban, különböző okok miatt elérhetővé válhat egy játékos egyik napról a másikra, ezekre a lehetőségekre próbálunk folyamatosan figyelni és lecsapni. Vannak már puhatolózások, de nem szabad, és nincs is okunk arra, hogy kapkodjunk, hiszen adott már egy csapat és egy stáb is.
Adott tehát a csapat, de mekkora mozgás várható a meglévő keretben?
Ami már biztos, hogy Kerekes Krisztiánnal elválnak útjaink. Nagyon sajnálom, mert egy tehetséges és jó labdarúgóról van szó, de korábban és most is annyi időt kellett kihagynia, hogy kell neki egy félév ahhoz, hogy újra felépítse magát minden szempontból. Soha nem lehet tudni, hogy a jövőben tudunk-e még egymásnak segíteni, hiszen jó ember és jó labdarúgó, de januártól most külön utakon folytatjuk. Rajta kívül nem biztos, hogy lesz távozó, de ahogy mondtam, érkezőnk is maximum három lehet, hiszen ha már megtaláltuk a csapatunkat, akkor legyen ez az erényünk. Nem lehet mindig lecserélni a fél csapatot, mert az állandóság és az összeszokottság sokkal többet ér, sokkal fontosabb. Erre most szerencsére nincs is szükség, a fő célunk az, hogy tovább dolgozhasson a stáb ezekkel a játékosokkal. Akkor sem esnék kétségbe egyébként, ha senkit nem igazolnánk ehhez a kerethez, mert a feljutásra akkor is alkalmas lenne ez a csapat, de biztos vagyok benne, hogy meg fogjuk találni azt a két-három embert, aki tud nekünk segíteni. Elképzelhető, hogy erre várni kell az átigazolási időszak végéig, de tapasztalatból mondhatjuk a tavaly téli átigazolási időszak után, hogy akkor is nagyon jó nevek tudnak felmerülni.
*Frissítés: Az Iváncsa 3-0-ra kikapott, így 6 pontos az előny.
Szerző: KTE/kecskemetite.hu