Szombaton a Kisvárda otthonában lép pályára csapatunk 14:15-kor, és a mérkőzésen lesz egy jubilánsunk is. Varga Bence 50. meccsét játszhatja a dobogósok rangadóján kecskeméti mezben.
– Az Újpest elleni meccs eufórikus hangulatban ért véget, hogyan emlékszel vissza meccsre és az utolsó pillanatokra?
– Nem kezdtünk rosszul, mert vagy Nikolics védett bravúrral, vagy a gólvonalról rúgták ki a labdát a védők. Kicsit hadilábon álltunk a szerencsével, egészen a hajráig. Amikor a 83. percben szépítettünk, akkor már éreztem, hogy benne van ebben az egyenlítés lehetősége is. A helyzeteink megvoltak, játékban jók voltunk, viszont az Újpest jól védekezett, vagy jött a bravúr a kapustól. Természetesen ellenfelünknek is az volt a célja, hogy elvigye a pontokat, nekünk viszont az, hogy megőrizzük a hazai veretlenségünket. A második gól utáni hatalmas örömben minden benne volt, az azért látható, hogy nagyon szoros kapocs tartja össze ezt a csapatot, ráadásul kiszakadt belőlünk minden azáltal, hogy sikerült egyenlíteni. Nem mindennapi meccs volt, hiszen a 83. percben még 2-0-ra vezetett az Újpest. Örülök, hogy az utolsó pillanatig harcolva tudtuk megőrizni a veretlenségünket.
– A 49. meccsed emlékezetesre sikerült, de Kisvárdán már jöhet az 50. is lila-fehérben. Mit jelent ez számodra?
– Örülök természetesen, főleg annak, hogy ez a szám azt szimbolizálja, hogy számítanak rám a klubnál. Az NB II-ben 33 meccsen védhettem, az NB I-ben a 17. találkozóm lehet már a szombati. Boldog vagyok, hogy egy ilyen jó csapatnak lehetek stabil tagja. Voltak kölcsönadások pályafutásom során, játszottam Szegeden is, majd mikor megérkeztem Kecskemétre, akkor sem volt még garantált a helyem a kezdőcsapatban. Büszke vagyok, hogy ennek közösségnek tagja lehetek, és tehetek azért a jó légkörért, ami jellemző ránk.
– Hárítottál az eddigi 49 meccseden öt büntetőt, 20 alkalommal kapott gól nélkül zártál. Mire vagy a legbüszkébb?
– Mindenki a Ferencváros elleni sikert szokta talán kiemelni a csapatból, amikor emlékezetes sikerélményről kérdezik, én viszont nem szeretnék egyetlen pillanatot felidézni. Én ezt az egész, bő másfél szezont élveztem. Álomszerű, amit eddig elértünk, és ennek még nem is szeretnénk, ha vége lenne. A legnagyobb büszkeség és öröm számomra az, hogy ennek a csapatnak a tagja tudok lenni.
– Mit vársz a Kisvárda elleni derbitől?
– Ebben a 12 csapatos NB I-ben nincs könnyű meccs. Mindig úgy lépünk pályára idegenben is, hogy szeretnénk nyerni, minimum egy pontot elhozni, így utazunk Kisvárdára is. Van azonban természetesen egy ellenfél is, melynek hasonló céljai vannak. Nem számítok könnyű meccsre, tele van nagyon jó és veszélyes támadóval a Kisvárda, amire nagyon figyelnünk kell. Nem feltartott kézzel megyünk viszont oda, nekünk is megvannak az erényeink, amik révén eredményesek lehetünk.
– Van-e különleges kívánságod az 50. meccsre?
– Közhelyeket puffogtatva azt mondhatnám, hogy ne kapjunk gólt és szerezzünk három pontot. Hogyha ez ilyen egyszerű lenne, akkor persze nem lennének előttünk kihívások. Egy dolog biztos, nagyon nem szeretnék pont nélkül hazajönni. Inkább azt mondanám, hogy legyen meg a ránk jellemző, stabil védekezés, illetve használjuk ki a lehető legjobb százalékban az adódó lehetőségeinket. A győzelem persze csodálatos élmény lenne a jubileumra minden szempontból, de ezért rettentően meg kell dolgoznunk, kívánni nem elég.
Szerző: KTE/kecskemetite.hu