Vasárnap a Taksony vendégeként zárta a 2018-as esztendőt a Kecskeméti TE, az újoncok csatáját ezúttal is inkább a küzdelem jellemezte, amiből a hazaiak jöttek ki győztesen.
Fotó: Daru Andrea/Taksony SE
A keretből ezúttal is több játékost kellett nélkülöznie Szabó Tibornak, Balog mellett Takács és Bagó sem léphetett pályára. A találkozó tapogatózó játékkal indult, az első negyedórában két kecskeméti átlövést jegyezhettünk fel, amik kevés veszélyt jelentettek Szűcs kapujára, míg a másik kapu előtt Namquita forgolódhatott a labdával az ötösön, de nem hagytuk lőni. A 20. percben mindkét csapat betalálhatott volna, előbb ismét Namquita csúsztatott fölé egy bedobás után, majd Farkas szabadrúgása szállt centikkel a léc fölé. Tiszta helyzet elvétve alakult csak ki, nagyon nehezen tudott a két csapat egymás védelme mögé kerülni, a pontrúgásokból lecsorgó labdáknál emelkedett időnként a nézők pulzusszáma. A félidő hajrájában újabb két átlövést jegyezhettünk fel, de ezek sem okoztak igazán nagy gondot a portásoknak.
Fordulás után Selyem próbálkozott először, jól fordult le védőjéről, majd 16-ról a hosszú alsó mellé tekert. Az 54. percben jó helyről kapott szabadrúgást a Taksony, nagyjából 20 méterről, kicsit jobbról állíthatták le a labdát, amit Szilágyi Máté tekert jobbal a bal alsóba (1-0). A gól kedvezett a hazaiak alapjátékának, kontrákra berendezkedve álltak vissza védekezni, amiből helyenként szép kontrákat is tudtak vezetni. A 67. percben így is volt sanszunk egyenlíteni, amikor Nemesvári célozta meg a bal felsőt, de a lécről kifelé pattant a játékszer. Az utolsó 20 percre már tényleg csak a küzdelem maradt, mi igyekeztünk nyomást gyakorolni a kapura, míg a vendégek várták, hogy mikor használhatják ki a megnyíló területeket. A réseket meg is találták, ám lövőhelyzeteiket nem tudták kaput eltaláló lövéssel befejezni az akció végén. A 82. percben Vladul csúsztatott mellé egy beadást, majd a 86. percben Szabó Gergő indulhatott meg, de némileg elkapkodott lövése nem talált kaput. A 92. percben eldőlt a meccs, egy eladott labda után egyedül léphetett ki Namquita, aki nem is hibázott ziccerben (2-0).
A Kecskeméti TE ezzel 17 megszerzett ponttal a 13. helyen telel 16 forduló elteltével, ami azt jelenti, hogy még éppen a kiesést jelentő vonal felett. A tavaszi szezon március 3-án (vasárnap) indul a Dabas elleni hazai találkozóval, de az edzések még ebben az évben is folytatódnak a tervek szerint.
Taksony SE – Kecskeméti TE 2-0 (0-0)
NBIII. közép csoport, 16. forduló
Taksony: Szűcs – Patály, Hesz, Meiszter, Sárossy – Pfister, Győri (Hamar 62.) – Szmola (Szemán 70.), Szilágyi, Szalai (Bábik 81.) – Namquita.
KTE: Ladányi – Zámbó, Urbán, Farkas, Zámbori – Nádudvari (Szabó G. 46.) – Selyem, Markó, Szabó D. (Tóth 70.), Nemesvári (Vágó 78.) – Vladul.
Gól: Szilágyi (54.), Namquita (92.)
Szabados Tamás (Taksony SE, vezetőedző): A Trabantnak kategorizált kis csapatom a nyugati autók mezőnyében megállta a helyét, mert nem számítottak a pilótákra. Felnéztem a meccs végén az égre, és eltűntek a varjak is, ezen jót mosolyogtam. A meccs nagyon küzdelmes 90 percet hozott, amire számítottam, az beigazolódott. Nem értem, hogy a Kecskemét hogyan tud ilyen játékkal ezen a helyen állni, ezért is igazán értékes ez a siker. Nagyot küzdöttek a fiúk, bízom benne, hogy ezt a mentális és fizikai állapotot még egy kupameccs erejéig, a hiányzó játékosainkkal kiegészülve meg tudjuk őrizni, illetve fel tudjuk tenni a koronát erre a bravúros félszezonra. További sok sikert kívánok a Kecskemétnek, illetve kívánom, hogy érjék el céljaikat!
Szabó Tibor (KTE, vezetőedző): Az őszi teljesítményünket híven tükrözi ez a mérkőzés. Tesszük a dolgunkat, megyünk, de egyszerűen képtelenek vagyunk a helyzetinket belőni, viszont képesek vagyunk olyan buta gólokat kapni, amiket ma is. Nincs szerencsénk, nincsenek meg azok a minőségi megoldások a végén, amik feltétlen kellenének. Jön az év vége, le kell vonni a következtetések, illetve meghozni a megfelelő döntéseket.
Szerző: KTE/kecskemetite.hu